Mi is az a manuális vaku?
Rendszervaku vagy stúdióvaku
Ahhoz, hogy megértsük, mitől remek a Yongnuo YN 560III manuális vaku először is azt kell tisztázni, mitől is manuális egy vaku, miért nem kézműves, mint a hamburger vagy bármi is manapság? A vakukat többféleképpen is megkülönböztethetjük egymástól. Például aszerint, hogy hol és hogyan működtetjük. Ha fényképezőgépre tesszük és elemet vagy aksit teszünk bele, ez a köznapi megfogalmazással élve a rendszervaku, avagy külön állványra helyezve a konnektorba csatlakoztatjuk a műteremben (stúdióvaku vagy műtermi vaku).
Manuális vagy TTL vaku
Esetleg aszerint is megkülönböztethetjük a vakukat, hogy a fényerősséget, amivel az elvillan, egy tetszőlegesen kívánt, tudatosan megválasztott teljesítmény szintre kézzel állítjuk be (manuális vaku) vagy a vaku a fényképezőgéppel együttműködve, annak fénymérő rendszerével közösen dolgozva, magától beállítja az adott téma esetén a helyes expozíció érdekében szükséges mennyiségű fényt. Ez a TTL vaku, de hívhatnánk például automatikus fényerő szabályzású vakunak is. Olyan ez, mint a manuális sebváltó és az automata váltó közti különbség a kocsik esetében. A rendszervakukat angol nyelven camera flash-nek (vagy on camera flash-nek) is szokták nevezni, ami találóbb, mert a nevében arra utal, hogy a vakupapucson keresztül direktben a fényképezőgépre tehető.
A TTL vaku okosnak tűnik és első hallásra sokkal logikusabb választásnak lenne, mivel a fényképezőgép és a vaku helyettünk „gondolkodik” és számol és pontosan a tuti villanási erővel villan a fényképezés pillanatában, akkor is ha az egyik pillanatban egy sötét terület felé exponálunk, a következő pillanatban pedig már egy másik irányba fordulva egy jól megvilágított, ezért világosabb témát fényképezünk. A TTL vaku a sötét témára jóval nagyobb fényerővel fog rávakuzni mint a világosabb területen lévőre.
A kategóriák közti határok nem olyan élesek
Fontos megjegyezni, hogy a rendszervakut is lehet állványra helyezni a fényképezőgép vakupapucsa helyett és ettől még rendszervaku marad. Ilyenkor rádiós vaku kioldót kell használnunk ahhoz, hogy a vakunk tudja, melyik pillanatban nyílik a fényképezőgép zárszerkezete, hiszen nincs fizikai kapcsolatban a vaku talpa a váz vakupapucsán lévő érintkezőkkel. Régebben ezt egy vezetékkel (vaku kábel) oldották meg a fényképészek, de napjainkban minden „vájörlesssz” azaz wireless, tehát vezetéknélküli. Aztán csak hogy a szigorúan feketén fehéren értelmezett határokat tovább bontsam, a stúdióvakukat is lehet működtetni 220V-os hálózat helyett pl.: akkumulátorról. Illetve egy TTL vaku is tud kézzel beállított fényerősséggel villanni (ami a manuális vakuzást jelenti) automatikus fényerő beállítás helyett. Azonban egy MANUÁLIS vaku, például a Yongnuo YN 560III SOHA sem fog tudni automatikusan beállított fényerővel villanni.
A stúdióvakuk túlnyomó többsége manuális, de pár éve már vannak a piacon TTL-képesek is. A TTL jelentése: Through The Lens, azaz a lencséken keresztüli. Valójában egy automatikusan működő fénymérő és fényerő beállító rendszert jelent. Lényege, hogy a fényképezőgép processzora az objektíven keresztül (azaz through the lens) beérkező fény mennyiségét érzékeli és ezt a másodperc tört része alatt kielemezve eszerint állítja be az expozíciós értéket annak érdekében, hogy a készülő kép helyes megvilágítású legyen. A manuális (vagy más néven még: manuál) vaku használatakor a fényképezőgépen beállított érzékenység (ISO), záridő és az objektív rekesz érték (f érték, f-stop) által meghatározott expozíciós értékhez nekünk kell megsaccolni, vagy egy-két próbakép és próbavillantás segítségével letesztelni, hogy a vakunk a maximális fényerővel (1/1), vagy annak valamely töredékével villanjon el a helyes megvilágítású kép érdekében, amikor az expo gombot tövig nyomjuk és fotózunk.
Ezt a rendszervakukon a legtöbb esetben irány gombok (← ○ → ↑ ↓) vagy egy tárcsa forgatásával tehetjük meg. Például a képen is látható Yongnuo YN 560III vakun (és az Yongnuo YN 560 IV manuális vakun is) a balra és jobbra gombokkal egész fényértéknyi különbségek közt tudjuk léptetni a villanási érő értékét, a fel és le gombok megnyomásával pedig tört fényértékes lépésekben állíthatjuk még finomabb értékekben ugyanezt. A tört fényérték típusa a vaku egyedi beállításai közt testre is szabható. Választhatók a harmadok, fél fényértékek, de azt is megadhatjuk, hogy két egész fényérték közt a harmad, fél és kétharmad fényérték is választható legyen.
Ha a TTL vaku automata és okos, akkor minek vannak a piacon ezek a buta manuális vakuk?
Kezdem a végén. A manuális vakuk sokkal olcsóbbak és így akár két-három darab is kijöhet egy automata (TTL) vaku árából. Ez pedig a jelenti, hogy egyszerre több irányból is megvilágíthatjuk a témánkat és nem kellett egy vagyont elkölteni hozzá. Ha ugyanis a témát, pl.: egy modell arcát vakuval megvillantjuk, akkor a megvilágítás irányához képest ellenkező oldalon árnyékos részek keletkeznek a modellünk arcának domborulatai miatt. Ez előnytelen és kellemetlen hatást eredményez sok esetben. Ezeket az árnyékokat deríthetjük ki, azaz világosíthatjuk fel egy derítő vakuval. Ha pedig mondjuk még térbe is akarjuk helyezni modellünket és azt szeretnénk., hogy leválasszuk mondjuk a háttérről, akkor egy a fényképezés irányával ellentétes irányú, úgynevezett „ellenfénnyel” vagy „gégen-nel”ezt könnyedén megtehetjük. Aztán netán ha még a háttéren is szeretnénk valami játékot és nem akarjuk, hogy nagyon homogén legyen, akkor még egy vakuval a háttérre is rávillanthatunk. Számoljunk csak utána! Ez így már négy vakus szettet feltételez. Ez pedig nem mindegy, hogy darabonként hány tízezer forintba kerül.
A fent leírt portréfotózás egy klasszikus fényképészeti helyzet. Fő fény, derítőfény, hajfény, háttérfény. Ha már ennyi mesterséges fényt vetünk be, akkor az azért van, mert tudatosan szeretnénk kordában tartani a fényeket és festeni, alkotni velük. Ez esetben pedig a fejünkben konkrét elképzelés van arról, mit szeretnénk látni. Milyen kontrasztot kívánunk elérni. Na ehhez kell a manuális vaku. Az ugyanis pontosan akkora teljesítménnyel fog villanni mindig, mint amit beállítottunk rajta. Ebben a szituban direkt kerülni szeretnénk, hogy egy „okos” algoritmus jobban akarja tudja nálunk, hogy a belé táplált adatok alapján abban a pillanatban melyik vakunak milyen erővel kell villannia. Tehát a TTL funkció ilyenkor felesleges. Ugyanez a helyzet egy tárgyfotózásnál, egy ételfotózásnál is csak, hogy egy-két gyakori példát említsek. Szóval vannak szituációk, amikor a „buta” manuális vaku kifejezetten előnyt élvez, sőt ő a király. Ha viszont egy esküvőn fényképezzük a verőfényes napsütésben a templom előtt egybegyűlt násznépet, majd bent a templomban jóval kevesebb fényben a ceremóniát, este pedig hol a lámpafényekben gazdag vacsoránál kattintunk, hol pedig a diszkófények közepette táncolókat fotózzuk, kifejezetten jól jön majd a TTL vaku, hiszen ebben a gyors riporter szituban pillanatonként változik majd a szükséges fény mennyisége. Ráadásul nagyon könnyen lemaradhatunk egy-egy soha vissza nem térő mozzanatról, míg ez a stúdióban, egy portré vagy termékfotózásnál nem igazán nagy veszély.
Ahhoz, hogy el tudd dönteni, neked milyen vakura van szükséged, manuális vagy TTL rendszerűre, jó, ha a fenti példákat végig gondolod. Melyik igaz rád, vagy a terveidben melyik szituációkba tudod behelyettesíteni a saját fotós tevékenységedet.
A Yongnuo YN 560III vaku technikai részletei
Most, hogy tisztába tettük az alapokat, nézzük, hogy mit kínál neked a Yongnuo YN 560III manuális vaku. Ez a vaku egy igazi best seller. Kedvező ár, és pont azt tudja amire szükség lesz. Evolúciója során megélt már sima YN 560, Yn 560 II nevű elődöket, de van YN 560 IV nevű utód is, ami mindenben ugyanaz, mint a III-as, de használhatjuk a fényképezőgépen TX vezérlőként másik YN 560III (vagy 560 IV, YN 660 stb…) vakuk rádiós vezérlésére és elvillantására. Ezt annyi kompromisszummal, hogy ez esetben azért le kell mondjunk arról, hogy a vezérlőként használni kívánt darabbal egyszerre vakuzni is tudjunk.
Az YN 560III 58-as kulcsszámmal rendelkezik. Ez annyit tesz, hogy ISO 100 érzékenység mellett f:2 rekeszértékkel 29 méteres távolságig tudunk vele elvillantani és kiexponálni a témát. Száz méteres hatótávolságú, beépített rádiós kioldó rendszerrel van megáldva az 560 III, ami bőven több mint ami kell. Nagyon stabilan és megbízhatóan teszi a dolgát, köszönhetően a 2,4 GHz-es, két irányú kommunikációnak.
Vezeték nélküli vaku kioldás a YN 560 III vakuval
Beépített rádiós kioldója segítségével vezeték nélküli rádiós módban képes elvillanni a Yongnuo YNRF600, YNRF602, YNRF603, YNRF605 és YN 560TX illetve YN 560 TX II és YN 560 TX Pro kioldók jelére. A YN 560 TX II vezérlővel használható ki a legjobban a vaku vezetéknélküli funkcionalitása. Erről videót is készítettünk, melyet a poszt aljában és Youtube csatornánkon is megtalálsz. Az 560 TX vezérlőkről a vaku villanási erejét, zoom fej állását, a csoportok paramétereit, akár a stroboszkóp módot is vezérelhetjük az elvillantás lehetőségén túl. Gyakorlatilag távirányíthatjuk az összes funkcióját a vakunak. Ha több vakut használunk egyszerre, de valamikor az egyik vakut nem akarjuk, hogy villanjon, simán deaktiválhatjuk az adott csoportba sorolt vakut. A-tól F-ig hat csoportba sorolhatjuk a vaku setupunkat. 16 különböző alfrekvencián kommunikálhatunk, így egy rendezvényen más, azonos szettel fényképező fotósok nem zavarnak majd bele a mi vakuzásunkba és mi sem az övékbe. Az alábbi képen látható az RX mód, mely az imént említett kioldókkal való villantáshoz szükséges.RX módba a felső gombsor balról harmadik gombjának megnyomásával léphetünk be.
Vezeték nélküli kioldást rádiós kütyük nélkül is tud. Az optikai fotocellás, vezetéknélküli módban (S1 és S2 mód) néhány méteres távolságból képes elvillanni egy másik vaku felvillanására. Ezt azért inkább csak stúdió körülmények vagy sötét környezet mellett tudjuk használni, mert az erős napsütésben a meglévő fény ereje felülkerekedik a másod vakuzást kiváltó vaku fényének erején.
A vaku feje 24-105 mm közti fókusztávolságú objektív látószögének megfelelően zoomolható. Stroboszkóp vaku fukncióval is rendelkezik, minek segítségével egy exponálás alatt többször is elvillantható a vaku, amivel érdekes, kreatív képeket készíthetünk pl.: mozgásban lévő témáról.Ha valaki old school és vezetékkel akarja használni, akkor ehhez rendelkezik egy klasszikus PC vaku csatlakozó aljzattal.
Gyorstöltő pakkal is használható, a Canon által fejlesztett gyorstöltő csatlakozó aljzatot építették rá Yongnuék. A gyorstöltő arra jó, hogy ha egymás után gyorsan és többször kell villantani, akkor az ezt lehetővé teszi. Bár már elég gyors ennek is az újra töltése, a teljes fényerőn, 1/1-en is 3 másodperc alatti (jó elemeket feltételezve). Tudja a második redőny szinkront, tehát egy hosszú exponálás során a vakuzás, közvetlen a zár bezárása előtt történik meg, ha ezt a funkciót aktiváljuk. Két villanás közti újratöltés jelzésére bekapcsolható a sípoló hang, ez azért hasznos, mert ha nem töltött fel a vaku, azaz még nem hallottunk annyi sípolást, ahány vakunk van a setupban, akkor nem érdemes lenyomni a kioldó gombot, mert tudhatjuk, hogy az egyik fényünk még hiányozni fog a képről. Egyedi beállítások, azaz custom funkciók segítségével még jobban testre szabható a vaku. Ezek közt beállítható a Yongnuo által használt RF 603 és RF 605 rádiós frekvencia. vagy az, hogy menjen e le standby-ba a vaku, ha slave, azaz kihelyezett vagy másnéven másodvakuként használjuk. Firmware frissítésre kapott egy USB portot. Masszív kis kütyü. 2020 környékére elképesztően sokat fejlődött a minőségben és tartósságban a Yongnuo, jó szívvel ajánljuk bárkinek.
Yongnuo YN 560III manuális vaku szettek
A Yongnuo YN560III vakuból kínálunk a webáruházban olyan szett összeállításokat, ahol a TX vezérlővel együtt vagy akár állvánnyal és ernyővel ellátott szettben kedvezményes áron vásárolhatsz meg, így megtakarított pénzedből akár további kiegészítőkre is futja.
Ide kattintva találod az állványos és ernyős szetteket!
Ide kattintva találod a vaku + kioldó szetteket!
Ha kérdésed van, keress minket bátran, segítünk neked! Elérhetőségeinket ide kattintva találod.
Kapcsolódó videók: